Van, hogy három napig nem történik semmi különleges, semmi egetrengető. Az elmúlt három nap nem ilyen volt. Sok dolog sűrűsödött bele. Nem győzöm feldolgozni magamban. Nem győzőm leírni ide.

Vasárnap reggel börtönben jártam. (Erről már írtam.) Utána végre egyszer elhagytam Rómát. Meglátogattam San Pastore-t, a Germanicum et Hungaricum villáját, ahol végre igazi fák között sétálhattam. (Igaz, szakadó hideg esőben.) Tegnap (kedden) az évfolyammal ellátogattunk az olasz rendőrség egyik legnagyobb fellegvárába. Beszélgettünk arról, hogyan küzdenek pl. a pedofilia ellen. S, hogy milyen fontos szerepe van a családnak az egészséges világ kialakításában. Utána - olasz szokás szerint - vacsorázni mentünk, de egy olyan vendéglőbe ahol 4-5 pincér szellemi fogyatékos. Akik nyitott szemmel jár, sok mindent láthat.

Ez a bejegyzés ilyen rövidke lett. Ez egy kis elősző csupán. Mindjárt neki állok leírni részletesen a történteket. Türelem.