Ma kaptam meg a levelet: felvettek a Jézus Társaságába. Fordulópont. Megjegyzendő pont. Persze nem változtat ez semmin. Holnap munka.

Eddig csak jelölt voltam. Itt éltünk öten a jezsuita főbázis tetején és készültünk arra, hogy egyszer felvegyenek minket a jezsuita rendbe. Úgy másfél hónapja kezdődött meg a felvételi folyamat lényeges része.
A pszichológiai teszten még a jelöltség megkezdése előtt túlestünk. Kiderült, hogy öt év szeminárium még nem tett skizofrénné. (Pont ugyanezt az 500 kérdést már kitöltöttem a szemináriumba lépésem előtt.) Most átverekedtük magunkat egy (sőt: sok) orvosi vizsgálaton. Szemészettől terheléses EKG-ig volt itt minden. (Semmi alól nem kaptam felmentést, bár ebben az évben már kétszer átestem hasonló vizsgálatokon – a két munkahelyem miatt.) Még egy csomó papírmunkát is le kellett tudnunk: keresztlevél (bérmálási papírral), születési anyakönyvi kivonat, egy öt oldalas kérdőív, stb.
Volt azért érdekesebb része is a felvételi eljárásnak; az úgynevezett examinációnak. (Éljen a szakzsargon. Az examináció latinul annyit tesz, hogy vizsgálat.) Lényeg a lényeg, hogy négy jezsuitával kellett beszélgetnünk. Ők kaptak egy nagy kérdéssort, de többé-kevésbé kötetlen beszélgetésben kérdeztek rá mindenre. A leghosszabb beszélgetésem több mint két és fél órán án tartott, de nagyon jó volt. Azért is szerettem ezeket a kérdéseket, mert a válaszok folytonos újragondolása tovább tisztította hivatásomat. Rákérdeztek mindenre, de nem a kötözködés miatt, hanem hogy jobban ismerjenek engem, vágyaimat, Isten terveit.
A négy jezsuita írt valamit a provinciálisnak (a magyarországi jezsuita rendtartomány első emberének), ő pedig – még jó pár ember megkérdezése és sok-sok ima után – döntött:
felvétettem Jézus Társaságába, a jezsuiták köze. (Az, hogy „teljes értékű jezsuita” legyek, az persze még odébb van.)

Most hát lehet örülni és pezsgőt bontani. Valamint várni, hogy vajon hol is lesz a noviciátus.

Az örömben van egy kis üröm is. Öten vagyunk jelöltek, de egy valakit nem vettek fel. Annak azért örülök, hogy nem a szörnyűségesen és undorítóan elrontotta kommunikáció miatt, hanem súlyosabb indokaik voltak. Talán megtalálja majd a saját útján, ahova Isten szeretné vezetni. (Ami talán még a jezsuitaság is lehet.)

 


[flickr-photoset:id=72157594212547816,size=-]
Leo Reynolds-nak van a flickr-en sok-sok képe IHS-el, ráadásul az összes a Creatic Commons Licence alatt.

2 comments

Default avatar
Béla
2009, március 30 - 01:42

Mit is kell ilyenkor írni? Gratulálok? Hajrá?
tényleg örülök neki én is...

Default avatar
veronika
2009, április 4 - 15:23

"Jó utat!" :)

Új hozzászólás beküldése

Plain text

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <b><i><em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.