szep 24 2014

Nagyon boldog vagyok: testem, lelkem, elmém a helyén van, és megfelelő mértékben meg is dolgoztatik. Nagyon kivagyok: testem, lelkem, elmém idegen helyen van, és erején felül meg is dolgoztatik.

Láttam az Óceánt és vitorlázni is voltam (kétszer). Hetente focizom és kerékpárral járok mindenhova (legyőzőm az MBTA-t). Éneklek egy kis kórusban és talán majd zenélni is fogok velük (kapok basszus furulyát). Segítenek az angolomat fejleszteni, járok pszichológushoz, és még imádkozom is.

Az egyetemet élvezem. Az órákra készülve félnapokat ülök a könyvtárba. Az olvasottakat a tanárral közösen jól felboncoljuk, majd tovább fűzve a gondolatokat rövid beadandókat írok angolul. És még érdekel is.

Képtelen vagyok ennyit olvasni. Még ha van is elég időm, a fejem akkor sem bírja. A fenekem sem. Vizsgaidőszakokban nem ültem ennyit könyv felett. Írni sem írtam ennyit. Le kell adnom hétfőig újabb három dolgozatot. Beszélnem legalább nem kell sokat. De az a kevés csak dühít: egy összetettebb gondolatomat nem tudom igazán lefordítani, még a történet mesélés sem megy.

Elégedettek az angol tudásommal, elégedettek még velem is. Csak én nem vagyok elégedett magammal: türelmesebbnek kéne lennem. Magamhoz.

Frissítsd az oldalt, mert van, hogy nem is így vagyok.

Cimkék: 
48.1969

Új hozzászólás beküldése

Plain text

  • Engedélyezett HTML jelölők: <a> <b><i><em> <strong> <cite> <blockquote> <code> <ul> <ol> <li> <dl> <dt> <dd>
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.