„fényképezés” témában:

Pongrácz Szent István kápolna

Robert Dolinar szlovén jezsuita testvér vezetésével megújult a miskolci rendházunk kápolnája. December 11-én ünnepi szentmise keretében Palánki Ferenc egri segédpüspök megáldotta.

Csak pár kép

A Három-kúti odú mosolygós arca. Éjszakázni is lehet. Van ágy, asztal, edény. Bankkártya elfogadóhely.

A nagy pad projekt

Padok világszerte. Fából, vasból, kőből. Egy-egy kép. Semmi több. http://nagypad.hu

Hochschwab

Reggel felmentünk, másnap lejöttünk. Volt napsütés, naplemente, köd és sötét. No meg rengeteg szél. Ötezer forint.

Az utolsó megbízás

Melónak sikertelen, esküvőnek gyönyörű.

Esküvő

Megházasodott a legjobb barátom. Tanú voltam. És sofőr. Meg fotós is egy kicsit. Reggel nyolcra végeztem. Örülök, hogy segíthettem nekik. Szeretem az esküvőket. Most pedig nézegessünk képeket. 

Döbrönte

Döbröntén voltam és fényképeztem naplementekor és napkeltekor. Ezt sikerült.

Apró animáció

Elékészült. A nyolcadikosok bemutatták évvégi, úgynevezett mestermunkájukat. Íme:

</embed>

Tudom, ezer sebből vérzik. Szinte semmi sincs igazán jól megcsinálva, de ez most nem lényeges. Nyolcadikos gyerekekkel játszottunk. Volt célunk és azt elérük. Alkottunk valamit. És sok-sok mindent megtanultunk a fényképezésről, a fényekről, a filmről.

Animáció - werk

Nyolcadikos diákokkal csinálunk animációt. Krétával rajzolunk a táblára, amit apró változásonként lefényképezünk. A sok-sok képet egymás után levetítjük és kész az animációs filmecske.

Föld Órája, vagy micsoda

Ma volt a Föld Órája. Engem inkább csak idegesített ez az egész hajcihő. A topfotó kedvéért kimentem a rakpartra fényképezni. (Nagyképek a hajtás után.)

Ma volt a Föld Órája. Nem szeretem az ilyeneket. Ha véletlenül tényleg sokan kapcsolnánk le a villanyt, akkor csak gondot okoznánk az erőműveknek. (Hova tegyék hirtelen a sok feles áramot?) Az pedig, hogy a fekete háttér kevesebbet fogyasztana a laptopom monitorján, erősen kétséges. Tudom ez csak figyelemfelkeltés, de - mivel ténylegesen nem sok energiát takarítunk meg ezzel az akcióval  - szinte ugyanolyan, mintha kis kék masnit hordanánk a hajunkban egy napik.

Elismerem, hogy nem értek ehhez. Azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy demagóg a szövegem (de az ellenfélé is). De valahogy rossz érzéssel tölt el az egész, és még az sem izgat, hogy ez nem igaz. A környezetet természetesen védeni kell! A regnumi táborainkban is vigyázunk amire lehet. De ez így nekem sok.

Annyit törődtem csak az eseménnyel, hogy kimentem a Dunához fényképezni. A díszkivilágítást minden nap kikapcsolják, de csak éjjel kettő körül. Ez az esti fél kilences időpont sokkal kedvesebb. A fényképezésre a topfotó kért meg. Az ilyen irányított témájú képek pedig nagyban segítenek a fejlődéseben. A legjobb pár képet berakom ide is. A többit megtalálhatod a flickr oldalamon.

[flickr-photo:id=3393390314,size=-] A díszkivilágítás lekapcsolása előtt. [flickr-photo:id=3393390814,size=-] Lámpaoltás után. [flickr-photo:id=3392576899,size=-] Itt sincs díszkivilágítás, csak hosszú záridő. [flickr-photo:id=3392578719,size=-] 30 másodperc a Margit-híd alatt.

LCD kijelző az éjben

Ha éjjel fényképezel, akkor az LCD kijelzőt állítsd minél sötétebre, mert az éj sötétjében a teljesen bebuboktt (abszolút fekete) képpontok is világítanak az LCD kijelzőn.

Csak egy ötlet. Engem nagyon átvert a kijelző.

Egy óra múlva indul a vonat

Éppen olvadozik az arcom. A többi részem Dinnyés és Budapest között felolvadt a vonaton. Ma reggel, másfél órával a vonat indulása előtt, még nem tudtam, hogy fotókerékpározást fogok csinálni. A Velencei-tavat tekertem körbe a fényképezőgépemmel.

NKRemote vs Camera Control Pro

Új távvezérlő programot fejlesztett ki Nikon DSRL gépekhez is a Breeze System. Végre van konkurenciája a Nikon Camera Control Pro-nak. Gyorsan összehasonlítottam a kettőt.

A fotós karrierem

Ez nem önajnározás kíván lenni, csak szeretném megosztani örömömet.

Nyár végi (fotós)egyenleg

Lassan vége a főszezonnak. A fényképezőgép „munkaeszköz”. A nyáron nem csak fejlődött a felszerelés, komolyabb rongálódások is értek.

Ezen a nyáron is csináltam több ezer fotót. Magamtól vagy kérésre, a dokumentálás vagy a művészet kedvéért, egy géppel vagy többel, pár órán át vagy egy hétig, szép időben és szakadó esőben.

Költöztetés

Végre elköltöztettem jó pár fotómat innen a picasaweb.com-ra. Nem foglalják többé itt a helyet s jobban is kezelhetőek. Következik a lista az elköltözött albumokról. Írok mindről valamit, hogy a keresők megtalálják ezt az oldalt, és így mindenki eljuthasson a képeimhez.

Az elmúlt két hét

A Fiducia kissé sűrűre sikerült hétvégéje óta nem írtam semmit. Szinte nyugodt volt ez a két hét, de nem mondhatom, hogy nem történt semmi.

Pápalátogatás

Itt járt a pápa. Ma, február elsején. Volt nagy felhajtás meg minden. Én meg fényképeztem és énekeltem. Egyszerre több helyen kellett lennem. Nagyon jók sikerült minden. Még a fotózás sem volt most annyira szörnyű. (Azért annyira jó sem.) Viszont. Most épp össze vagyok törve. Egy 2GB-os SD memóriakártya kb. 200 fotóval (a készült fényképek felével) megadta magát. Nem olvasható. Kész vége. Eléggé úgy néz ki. Ilyen sem történt velem. Oda vagyok.

Egy kis gyakorlás

Már tavaly el kellet kezdenem lefényképezni minden értéket a sekrestyénkben. Leltárt szeretnének készíteni. Tavaly kivégeztem a kelyheket. Az elmúlt héten következtek a szentségtartók és gyertyatartók. Ugyan kötelezően elvégzendő feladat, de kivételesen tetszik, hiszen nem egy esemény dokumentálásáról van szó, hanem össze-vissza csillogó-villogó tárgyakról. Kihívás őket szépen lefényképezni. Bár a többieknek teljesen mindegy, hogy milyen lesz a kép. Én szeretem, ha az amit csinálok az jó.

Egyik este felépítettem a “stúdiómat”. A sperűnyélről lógó fekete vásznat két nagy gyertyatartó tartotta. Ez volt a háttér. Két oldalról két vakut használtam. (Remek játékszerek, nem kell összekötni a fényképezőgéppel, mégis dolgoznak.) A vakuk fényét régi mikrofonállványokról lógó lepedőkkel tompítottam; lágyítottam. Ha az embernek nincsen pénze (ilyen harmadrendő dolgokra), megoldja másképp.

Az eredmény szerintem egész szép lett, ha nem is tökéletes.

[flickr-photo:id=2962482784,size=-] [flickr-photo:id=2961639415,size=-] [flickr-photo:id=2961638403,size=-] [flickr-photo:id=2962483256,size=-] [flickr-photo:id=2962482678,size=-]

Vége a sztrájknak

Több heti sztrájk után a szeminárium vett végre egy fényképezőgépet. Tudom, hogy lehet üdvözülni nagy digitális fényképezőgépek nélkül is. Ettől még nekem fontos a fényképezés.

Már az első itteni évemben kiszúrták, hogy szeretek fényképezni, hiszen a szobám falán jó sok kép volt. Akkor még nem volt saját digitális gépem, “csak” egy jó öreg ZENIT-em. Ennek örömére tavaly megtette szemináriumi fotósnak. Addigra pont lett egy Nikon D50-em. Azzal fényképeztem egész évben a szemináriumnak. A szeminárium néha megnyugtatott, nem kell sokáig a saját gépemet használnom közcélokra, mert majd vesznek egyett. Így eltelt egy év. Közben számomra is kiderült, hogy a digitális tükörreflexes fényképezőgépek koránt sem örökéletűek. Jó pár ezet fotót készítette a szemináriumnak. Sebaj, évvégén újra megígérték, hogy most már tényleg vesznek egy gépet. (Hiszen a sekrestyések sem saját olvasmányos könyvet és saját takarítószereket használnak.)

Eltelt egy nyár. Szert tettem egy Nikon D200-ra.

Év elején megint ígérgettek, folyton távolodó határidővel. No, ekkor mérges lettem és sztárjkot jelentettem. Azt mondtam, amíg a szeminárium nem vesz egy fényképezőgépet, addig sajnos nem tudok fényképezni. Mint minimum szolgáltatás vállaltam a diakónusszentelés fényképezését. Öröm volt látni a vicerektor arcát, amikor futtában rendelt tőlem valamelyik szoborról pár képet, és közöltem, hogy fényképezőgép híjján sajnos nem tudom teljesíteni a kérését. Lassan-lassan a rektor is felfogta, hogy mi történt. (Őt is le kellett volna fényképezni.) S láss csodát összesen három hét alatt vettek egy fényképezőgépet. Úgy tűnik itt a szemináriumban a sztrájk jó módszer volt.

Tegnap érkezett meg a csomag. Fényképezőgép, objektív, vaku. Remekül működik. Ma este már munkába is kell állnom. A sekrestyénk minden tárgyát le kell fényképeznem. Tavaly végig fényképeztem közel hatvan kelyhet. Most jönnek az egyéb eszközök.

Attól még, hogy van a szemináriumnak is gépe, a saját gépemet is használnom kell néha-néha közcélokra. De ennyi belefér, hiszen nem a kispapoktól sajnáltam a gépem, hanem micsoda dolog, hogy egy ekkora szeminárium az én gépemet sajátjaként kezelte. (Amikor én valami miatt nem tudtam fényképezni, lazán át akarta adatni mávalakinek a gépem. Anélkül, hogy bármit kérdezett volna.) December elsején lesz admisszió, amikor a harmadévesek megkapják a papi civilt, amikor az egyház bemutatja és elismeri őket mint a papságra készülő szeminaristákat. Ezen a misén is ketten fogunk fotózni. Végre két rendes géppel, így szép képeket tudunk készíteni, s közben a liturgiát sem kell annyira zavarnunk, mint eddig kellett.

u.i.: A hozzáértők kedvéért itt következik az Elek-PSRM közös fotós felszerelés:
Nikon D200
Nikon D80

Nikon DX AF-S NIKKOR 18-55mm f1:3,5-5,6 G ED
Nikon AF-S DX 18-135/3.5-5.6G
Sigma APO DG 70-300mm f1:4-5,6
Tamron SP AF 90mm f1:2,8 MACRO 1:1
Tamron SP AF 28-105mm f1:2,8 LD ASP (IF)

Nikon SB-800
Nikon SB-600 

CF 0,5 + 1 Gb
SD 1 + 2 Gb