„film” témában:

Csoda: filmmegvalósítási pályázat

A fotózás mellett érdekel(ne) a filmek világa is. De a Faludi Ferenc Akadémia hiába hirdet nemzetközi amatőrfilm szemlét és fotópályázatot, mert egy picike filmhez is több eszköz és tapasztalat kell, mint amim nekem van. Viszont ehhez, a XIII. film szemléhez, kapcsolódó filmmegvalósítási pályázat érdekes lehet.

A filmmegvalósítási pályázathoz szinte csak egy jó ötlet kell. Nem nekem kell értenem mindenhez. A megvalósításhoz adnak akár 400 000 forintot. A Teofilm pedig csak kapható egy ilyen bulira.

Az aktuális téma a CSODA.

Megadtak egy témát. Ez nem korlátozza a művészi önkifejezést? Időnként lehet, de most inkább segít, hogy a végtelenben szerteszóródó fantázia-morzsáimat összeállítsam egy képpé.

Kifejezni a nehezen kifejezhetőt hatalmas feladat. Álló és mozgóképen egyaránt. Ez az ami érdekel. Elmondani, hogy van Isten, és ez az Isten szeret engem, téged, mindenkit külön. Erről a szeretetéről pedig nap mint nap bizonyságot tesz. Akár kisebb-nagyobb csodákkal. Ezt kellene elmesélni, de nem (csak) a templomba járó, legalábbis kultúrkeresztényeknek, hanem a világnak. A jó szándékú embereknek, akik keresik a szépet, jót, igazat, vagyis – ha nem is mindig tudják – Istent. Ez életem kihívása.

Több feladatommal is elvagyok maradva (Höki, zsolozsma specifikáció), miközben dolgozom napi sok órában. Könnyen lehet, hogy mégsem fogok jelentkezni erre a pályázatra. Sajnos. Arra azért jó a gondolat is, hogy újra és újra azon töprengek és fantáziálgatok, vajon hogyan lehet megszólítani a (jó szándékú) nem hívőket, hogy tényleg találkozzanak Istennel.

 

Forgassunk végre mi is jó filmeket

Kell 15 millió dollár alaptőke (de az Egyházban ne lenne ennyi?), kell pár ember aki tényleg érti a szakmát, meg egy értelmes ötlet/téma (de abból nincs nagy hiány). Ennyi kellene, s akkor lehetne jó keresztény filmeket készíteni. (És nem csak szájbarágósan, csöpögősen keresztény filmeket, hanem olyan filmet is, amire bemegy akármelyik hétköznapi ember és élvezettel végignézi.)

A múlt héten láttam a Gettó milliomos c. filmet. Egész jó film. A kerettörténet ugyan egy gyenge közepest ha érdemel, de a gettót nagyon jól mutatja be. (Lakatos Attila SJ most jött haza Indiából és azt mondta, hogy a helyzet még ennél is keményebb.) A film felütése szinte mindent visz. Nem csoda, hogy 8 Oscart kapott. Még a Vatikán is örült neki, legalábbis a L’Osservatore Romano-ban megdicsérték.*

De miért csak örülünk az értelmes, jó filmeknek, miért nem csinálunk mi, keresztények is sok-sok jó filmet?

Ez a film úgy 15 millió dollárból készült. Jó sok pénz. Viszont már most több mint 200 milliót hozott a készítőknek. Mondjuk bénák vagyunk és csak 30 millióból tudunk ilyen színvonalat elérni, s mivel nem fut be ennyire a film, csak a 50 milliót keresnénk rajta. Hmm, a hülyének is megéri. Nekem ne ugráljon senki, hogy 15 millió dollárból hány afrikai éhező gyermeken lehetne segíteni! Mivel egyrészt, ha nagyon akarunk, akkor a plusz bevételből etethetünk éhező kisgyerekeket. De talán még fontosabb, hogy egészséges; keresztény értékrendet sugárzó filmekkel lassan-lassan lehet hatni az emberekre.

Nem kéne sok a jó keresztény filmekhez**! Az alaptőkét elő lehet keríteni valahonnan, csak tényleg jó filmes szakembereink és elég jó művészeink nincsenek. (Legalábbis nem látszanak eléggé, ami olyan mintha nem lennének.) Nosza!

 

* Micsoda dolog, hogy a L'Osservatore Romano-nak nincs rendes on-line archívuma? Mindenki hivatkozik arra, hogy a L'Osservatore ezt és ezt írta, de még egy linket sem lehet beilleszteni. ** A keresztény film nem attól lesz keresztény, hogy egy szentről szól, nincs benne vér és nem érinti az embereket ténylegesen foglalkoztató kérdéseket. Persze helyen van Zeffirelli Jézus filmjére, de nem csak az a keresztény film.

Egy vasárnap

Regel még előbújt a map egy pillanatra, de aztán esett. Először a kórházban jártam. Ma Norbert atya nem tudott jönni, így kettőnké volt az egész kórház. Ebéd után nem mehettem úszni, pedig már nagyon jól esne. Fényképeznem kellett a focimeccsen. Szentségimádás előtt még be kellett suvasztanom egy furulya próbát. Este még két csoporttal közösen megnéztünk a 23 című filmet. Sok volt ez egy napra.

Vakond tábori kisfilm

Ma volt évkezdő vakond. Erre az alkalomra készítettem a fényképeimből egy kis filmecskét a táborról. Olyan lett amilyen. Többeknek tetszett.

Dolgoztam vele pár órácskát. Egy lassú öreg számítógép végülis kiszolgált. Nem ment gyorsan. Igaz ami igaz, nem kezdtem el három héttel korábban. Így az lett belőle, hogy ma reggel 8-kor feküdtem le aludni. (Aztán aludtam délután egyig.) Hmm. Érdekes egy éjszaka volt. Meglepődtem, hogy nem is voltam olyan álmos.

A kis videót csatolom, hogy ha kell neked, letölthesd. (A minősége nem a legjobb, de ez van.)

File: vakond.WMV