„másutt” témában:

A hitstruktúra fejlődésének elmélete és gyakorlati alkalmazhatóságának határai

Megjelent az Embetárs folyóiratban szakdolgozatom első felének magyar fordításának egyszerűsített, de igen-igen elméletire sikerült változata:

„A tanulmány a kamaszokat érintő fejlődési szakaszok mellett James W. Fowler hitstruktúrafejlődési elméletére fókuszál. E fejlődéselmélet többek között a kognitív fejlődésen alapszik, így egyik központi témája a formális műveleti gondolkodás kialakulása. A tanulmány egyszerűsítve mutatja be a hitstruktúra fejlődésének hét szakaszát, valamint Fowler elméletének határait. tovább - áttekintve az elmúlt harminc év kutatásait a témában megállapítja, hogy az elmélet gyakorlati alkalmazhatósága komoly akadályokba ütközik.

Kulcsszavak: fejlődéselmélet, hitfejlőséd, James W. Fowler, elméletkritika, kutatások összevetése .”

Elek László SJ: A hitstruktúra fejlődésének elmélete és gyakorlati alkalmazhatóságának határai, Embertárs, 2017/2., 116-128.

Digitális eszközpark

Akár lelkesedünk az internetért, akár a veszélyeit látjuk nagyobbnak, az internet és a digitalitás a mindennapjaink része. És ahogy nemcsak vasárnap a templomban vagyunk keresztények, hanem otthon, a munkában, és még álmunkban is, ugyanúgy nemcsak a kávézóban vagyunk hívők, hanem az internet mindenféle bugyraiban is.

Sokféleképpen használhatjuk keresztényként az internetet. Például hirdethetjük az Atya megváltó szeretetét, vagy őszinte jelenlétünkkel szentelhetjük meg a teret. Én jól használható digitális eszközök fejlesztésével próbálok segíteni mindenkinek, aki Istenhez szeretne közelebb lépni. Ennél sokkal többet is lehet és kell tennünk keresztényként az interneten, de nekem így is több munkát és álmot kínál, mint amennyi lehetőségem van.

Segítségemmel indult el az Imaórák Liturgiájának digitális magyar változata, a zsolozsma.hu. Nem kívánja helyettesíteni a jó öreg négy kötetet, de így elérhetővé vált az egyház közös imája minden úton lévőnek, kapkodónak, és azoknak, akik az újrakiadásra várnak sóvárogva. Sőt van hely, ahol a digitális zsolozsmát kivetítik, hogy együtt tudjon imádkozni az egész közösség. Reméljük, hogy majd az egyes szerzetesközösségek saját ünnepeinek imádságait is elérhetővé tudjuk tenni.

Programozó és koordinátor: Juraj Vidéky. A magyar változat munkatársai:</b> Blaho Julianna, Izing Gabriel. Android alkalmazás:</b> Richard Královič. iOS alkalmazás: Gyimesi Ákos, Oto Kominak.

Munkálkodom a Biblia magyar katolikus fordításait kínáló honlapon is, a szentiras.hu-n. És bár az Úr szavát az Egyház segítségével lehet igazán megérteni, fontos, hogy minél többen, minél könnyebben hozzáférhessenek eme – olykor nehezen érthető – szent szövegekhez. Nem csupán közzétesszük a négy legfontosabb magyar fordítást, de a kiadókkal együttműködve hozzájárulunk a nyomtatott szövegek pontosításához is. Jó hírünk, hogy előkészületben van a Békés-Dalos Újszövetségi Szentírás közzététele is.

Programozók: Fodor Bertalan, Elek László SJ, Molnár Márton. Szöveggondozás: Harmai Gábor. A miserend.hu oldallal is sok időt foglalkoztam már, ahol több mint négyezer katolikus templom miserendje és elérhetősége van fenn. Vasárnaponként sok száz hívőnek segítünk jó időben jó helyre jutni: szentmisére. Naponta több pontosítást és észrevételt kapunk látogatóinktól; ezek segítségével próbáljuk tartani a lépést a változásokkal. A tavaly megjelent androidos mobilalkalmazás mellett pedig most már elérhető a miserend iOS-re is: bárhol, bármikor megmutatja, merre található a legközelebbi szentmise.

Üzemeltető: Virtuális Plébánia Alapítvány. Programozás: Elek László SJ. Android alkalmazás: Maczák Balázs. iOS alkalmazás: Horony Csaba. Adminisztráció: Tomkó Anna. Adatok karbantartása: önkéntesek.

Nem egyedül küzdök a technikával: családapák, egyetemisták, önkéntesek áldozzák „szabad” idejüket ezekre az álmokra. És álom az van még bőven: álmodom egy hangos zsolozsmáról, hogy úton is, egyedül is lelassulhassunk ősi kolostorok áhítatába. Álmodom egy mobiltelefonra optimalizált digitális direktóriumról, hogy bárhol követni tudjuk egyházunk liturgiáit és ünnepeit. Álmodom egy modern misekönyvről, mely könnyen hordozható, állítható betűméretű, és a szentmise ünnepléséhez méltó megjelenésű. Álmom tehát van, négy életre is elegendő. Remélem, egyszer lesz hozzá egy főállású kis csapat, akik önkéntesekkel együttműködve meg is valósítják ezeket. De csak ha bárkit is közelebb segítenek valahogy Istenhez. Mert Isten és ember találkozása a cél, minden más csak eszköz lehet. *A cikk a segítők megnevezése nélkül megjelent az A Szív 2015. márciusi számában.*

Kérdezz-felelek

A múltkor megkérdeztek arról, hogy itt mit is gondolnak a francia mészárlásról. Én meg válaszoltam. Csak nem pont a kérdésre: http://szemlelek.blog.hu/2015/01/17/nincsenek_egyszeru_valaszok_igy_latja_charlie-t_a_papa_magyar_rendtarsa_amerikabol

Interjú a szentiras.hu-ról

Interjút készített velem Szilvay Gergely a kereszteny.mandiner.hu számára a szentiras.hu-ról a zsolozsma.hu-t is érintve. Íme a teljes szöveg: http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20140107_szentiras_hu_a_legpontosabb_katolikus_online_forditas

Ajándék Ferenc pápának

Egy jezsuita ötletére ajándékot készítettünk a miskolci diákjainkkal a Szentatya 77. születésnapjára. No, nem csak jó kívánságok voltak benne, hanem sok-sok ádventi jófeltétel is.

Részletek a jezsuita blogon: jezsuita.blog.hu/2013/12/16/ajandek_ferenc_papanak

Rorate reform

A miskolci különleges, azaz igazán hagyományos ádventi hajnali misékről írtam a jezsuita.blog.hu-ra.

http://jezsuita.blog.hu/2013/12/06/rorate_reform

Vents Alizés

A Vents Alizés 2012 tavaszi számában megjelent egy fénykép sorozat tőlem is, aminek a bevezetőjeként a következő francia nyelvű bemutatkozás áll:

A nyolcadik Vénusz-átvonulást várva

Höll quondam dictus, cum suspicit astra Viennae       Hell clarum merito nomen adeptus erat.   Sic ex visceribus terrae, noctisque cavernis       In coelos gentem sustulit ille suam.

Kepler 1631-ben figyelte meg először a Vénuszt, amint elhalad a Nap előtt.  A negyedik átvonulást már sokan próbálták megfigyelni, de keveseknek adatott meg, hogy használható eredményeket kapjanak. 1769. június 3-án Hell Miksa és Sajnovics János jezsuita szerzetes papok Vardø szigetén (ma Norvégia) sikeresen megfigyelték az átvonulást, ami alapján kiszámolták a Nap-Föld távolságot: 151 millió km. Ez volt koruk legpontosabb mérése. (Alig 1,4 milló km-t tévedtek csupán.)

1874-ben és 1882-ben tovább pontosították a távolságot. A 2004-es és a 2012. június 6-i átvonulás során a tudósok már másra figyelnek. De amatőr és profi csillagászok továbbra is csak egy dolog miatt aggódnak: vajon felhős lesz-e a reggel.

„Az ég északi részét mintegy fixen beborító említett felhő a Napot 9 óra 40 perctől reggeli 3 óráig lényegében teljesen eltakarta, s ez annyira általános volt, hogy a hasonlóan északi megfigyelőhelyeken tartózkodó többi megfigyelőt megfosztotta a kontaktusok megfigyelésétől, és tőlem is annyira elvette a kilépés megfigyelésének reményét, hogy azt hittem, már megsirathatom expedícióm szerencsés kimenetelét, hacsak a reményt nem Isten különleges kegyességébe vetjük, akinek e munkát megáldó jóakaratú kezét nyilvánvalóan megláttuk magunk is és a megfigyelésnél jelen volt összes vendég, ahogy ama rémítő felhőt a kilépés megfigyelésekor helyéből elzavarta. Ugyanis körülbelül reggeli 3 órakor, amikor mindenki elvesztette reményét, és a Nap mélyen e felhőbe merült, váratlanul könnyű délnyugati szél támadt, amely elmozdította a felhőt a helyéről és északkelet felé hajtotta az északnyugat felé mozgó Nap elől, amitől is az én igen szomorú és mályen a búbánatba merült lelkem mintegy újra kezdett éledni, és a kilépés szerencsés észlelése miatti örömmel kezdett eltelni, ami pedig soká nem volt remélhető; alig negyed óra telt el ugyanis, midőn a Napot a felhőből a mindenfelé teljesen derült égen (mivel ezen a felhőn kívül, amely északon foglalt helyet, az ég többi helyén a legkisebb felhőcske sem volt) kiemelkedni láttuk; akkor a Vénusz a napkorong szélétől már csak saját teljes átmérőjénél [valamivel] messzebb volt, vagyis több mint negyed órával a belső kontaktus előtt. Így hát a beállított távcsövekkel figyelni kezdtük a Napot a Vénusszal együtt. A Nap annyira világosan látszott, hogy legkisebb foltjait soha ezelőtt ilyen pontosan nem láttam, a Vénusz is oly pontosan és jól határoltan volt megfigyelhető, hogy ennél szebbet nem is kívánhattam; továbbá a Nap és a Vénusz korongja a lehető legnyugodtabb volt, a legkisebb fodrozódás nélkül, hiszen a Nap ekkor már 9 fok 30 perc magasságban, tehát a horizonti párák fölött járt, és az az előbb említett könnyű szellő is megszűnt időközben s a légkör teljesen nyugodt lett. Így tehát a lehető legkedvezőbb körülmények között állapítottam meg akromatikus távcsövemmel a következő időpontokat.”

(Részlet HELL MIKSA SJ *Observatio transitus Veneris ante discum Solis die 3 junii anno 1769.* című művéből Csaba György Gábor fordításában.)

*

Akkoriban még sok jezsuita komoly természettudós is volt. Ma sokkal kevesebb közöttünk az ilyen szerzetes: inkább értünk a lelkekhez, mint a tudományokhoz. Talán jó ez így. Talán nem.

*

Egy kis irodalom: -          Kolbert András: Vénusz-átvonulás: most vagy soha (index.hu) -          Juhász Tibor: Milyen messze van a Nap? (zmgzeg.sulinet.hu) -          A csillagász Hell Miksa írásaiból (mek.niif.hu) -          Vénusz átvonulások, Hat évezred katalógusa: Kr.E. 2000. és Kr. U. 4000. között (saros139.csillagaszat.hu)

Közzétéve a jezsuita blogon is: http://jezsuita.blog.hu/2012/06/06/a_nyolcadik_venusz_atvonulast_varva

Vendéglő a Világ Végén

Egy vasárnap esténként kilenctől hallható internetes rádió vendége voltam:

Jezsuitának készül – durva, mi?

Bucsy Leventével egy énekkarban daloltunk egykoron. Most meg interjút készített velem: http://mno.hu/interju/jezsuitanak-keszul-durva-mi-1034120