Robert Dolinar szlovén jezsuita testvér vezetésével megújult a miskolci rendházunk kápolnája. December 11-én ünnepi szentmise keretében Palánki Ferenc egri segédpüspök megáldotta.

A Három-kúti odú mosolygós arca. Éjszakázni is lehet. Van ágy, asztal, edény. Bankkártya elfogadóhely.

Padok világszerte. Fából, vasból, kőből. Egy-egy kép. Semmi több. http://nagypad.hu

Reggel felmentünk, másnap lejöttünk. Volt napsütés, naplemente, köd és sötét. No meg rengeteg szél. Ötezer forint.

Melónak sikertelen, esküvőnek gyönyörű.

Megházasodott a legjobb barátom. Tanú voltam. És sofőr. Meg fotós is egy kicsit. Reggel nyolcra végeztem. Örülök, hogy segíthettem nekik. Szeretem az esküvőket. Most pedig nézegessünk képeket. 

Döbröntén voltam és fényképeztem naplementekor és napkeltekor. Ezt sikerült.

Elékészült. A nyolcadikosok bemutatták évvégi, úgynevezett mestermunkájukat. Íme:

Nyolcadikos diákokkal csinálunk animációt. Krétával rajzolunk a táblára, amit apró változásonként lefényképezünk. A sok-sok képet egymás után levetítjük és kész az animációs filmecske.

Ma volt a Föld Órája. Engem inkább csak idegesített ez az egész hajcihő. A topfotó kedvéért kimentem a rakpartra fényképezni. (Nagyképek a hajtás után.)

Ha éjjel fényképezel, akkor az LCD kijelzőt állítsd minél sötétebre, mert az éj sötétjében a teljesen bebuboktt (abszolút fekete) képpontok is világítanak az LCD kijelzőn.

Éppen olvadozik az arcom. A többi részem Dinnyés és Budapest között felolvadt a vonaton. Ma reggel, másfél órával a vonat indulása előtt, még nem tudtam, hogy fotókerékpározást fogok csinálni. A Velencei-tavat tekertem körbe a fényképezőgépemmel.

Ez nem önajnározás kíván lenni, csak szeretném megosztani örömömet.

Lassan vége a főszezonnak. A fényképezőgép „munkaeszköz”. A nyáron nem csak fejlődött a felszerelés, komolyabb rongálódások is értek.

Ezen a nyáron is csináltam több ezer fotót. Magamtól vagy kérésre, a dokumentálás vagy a művészet kedvéért, egy géppel vagy többel, pár órán át vagy egy hétig, szép időben és szakadó esőben.

Végre elköltöztettem jó pár fotómat innen a picasaweb.com-ra. Nem foglalják többé itt a helyet s jobban is kezelhetőek. Következik a lista az elköltözött albumokról. Írok mindről valamit, hogy a keresők megtalálják ezt az oldalt, és így mindenki eljuthasson a képeimhez.

A Fiducia kissé sűrűre sikerült hétvégéje óta nem írtam semmit. Szinte nyugodt volt ez a két hét, de nem mondhatom, hogy nem történt semmi.

Itt járt a pápa. Ma, február elsején. Volt nagy felhajtás meg minden. Én meg fényképeztem és énekeltem. Egyszerre több helyen kellett lennem. Nagyon jók sikerült minden. Még a fotózás sem volt most annyira szörnyű. (Azért annyira jó sem.) Viszont. Most épp össze vagyok törve. Egy 2GB-os SD memóriakártya kb. 200 fotóval (a készült fényképek felével) megadta magát. Nem olvasható. Kész vége. Eléggé úgy néz ki. Ilyen sem történt velem. Oda vagyok.

Már tavaly el kellet kezdenem lefényképezni minden értéket a sekrestyénkben. Leltárt szeretnének készíteni. Tavaly kivégeztem a kelyheket. Az elmúlt héten következtek a szentségtartók és gyertyatartók. Ugyan kötelezően elvégzendő feladat, de kivételesen tetszik, hiszen nem egy esemény dokumentálásáról van szó, hanem össze-vissza csillogó-villogó tárgyakról. Kihívás őket szépen lefényképezni. Bár a többieknek teljesen mindegy, hogy milyen lesz a kép. Én szeretem, ha az amit csinálok az jó.

Több heti sztrájk után a szeminárium vett végre egy fényképezőgépet. Tudom, hogy lehet üdvözülni nagy digitális fényképezőgépek nélkül is. Ettől még nekem fontos a fényképezés.