„húsvét” témában:

A Montserrat jezsuita jelöltközösség nagy részével Mátraszőlősön töltöttük az ünnepeket. Néha rámjött az írhatnék, amiket csak most tettem közzé. Tudom, már nem aktuálisak, csak majd jövőre. Ha mégis érdekel, lapozz vissza!

A Waigand közösséggel családias volt a Húsvét. Esztergomban ünnepélyes. Mátraszőlősön Krisztus támadt fel.

Meghalt a pásztor, szétfutott a nyáj.

Az áprilisi A Szív újság a csodáról szól. Még nem olvastam, de nem lehet rossz. Velem is megesett egy csoda. Megint.

A kántor hamis volt. A passió össze-vissza csúszkált. Ráadásul állva hallgattuk meg. A kereszthódolathoz hívó hármas intonáció borzasztó magasra sikerült. Krisztus meghalt. Mégis.

Csendes délelőttöt tartunk. Mellettem a misekönyv és egy kancsó tea. A plébánia kis ablakán túl virágzó fa, mögötte a Mátra. Friss szelő járja át a szobát. Íze van a levegőnek. Egy ajtóval arrébbról átszűrődik Jézus éneke: „beteljesedett”. Így telik el a késői ébredés utáni két óra: csendesen, nyugodtan, Istennel, gyönyörűen.