Vagyok

Egészen röviden az elmúlt két hét számomra fontos dolgaiból.

A múlt héten a kórházban ketten is meghaltak. Meghalt egy 29 éves román angoltanárnő. Sok-sok hete nagyon-nagyon szenvedett. Egyedül volt egy szobában, hogy ne zavarjon annyira másokat éjjelenkénti jajgatásaival és, hogy ott aludhasson néha-néha nagynénje. Amikor én ott jártam mégis szinte mindig vidám volt. Vasárnaponként felolvastam az evangéliumot, és kicsit imádkoztunk. Sokat beszélgettünk fájdalomról, szenvedésről, a Békás-szorosról, virágokról. Mindig csak azt mondta, hogy „hát igen, az éj szörnyű fájdalmasan telt, de mit nekünk. Isten segítségével magunk mögött tudjuk, s már nem kell törődni vele. Nézzünk előre.) A kis asztalkán ott volt ronggyá használt román imakönyve.
Nagyon jellemző rá az a gyógyszeres üvegcsébe tett mindig virító kisvirág.
Az utolsó szerdán, amikor láttam, már nem beszélgettünk. Lassan vette a levegőt, a szemét is alig nyitotta ki fájdalmában. Egy halvány mosollyal üdvözölt és kezével intve kért, hogy imádkozzunk. Imádkoztunk.
Pár napra rá meghalt. Kb. két héttel korábban eljött hozzá egy ortodox pópa. Meggyóntatta, megáldoztatta közel egy év után. Istennel békében, nem vitatkozva vele elment hozzá, hogy ne fájjon többé az élet.
A kórházhoz képest minden ügyem kis apróság, elhanyagolható nyafogás vagy örömöcske. Ott van az igazi fájdalom és a hatalmas öröm is. Clinica Ematologia Umberto I.

Fényképezés. Vasárnaponként foci meccseket kell fényképeznem. Megcsináljuk, miért ne. Magam számára rég fényképeztem. A múltkor szereztem egy egyszerű de igen jó objektívot: Nikkor 50mm f1:8. Öröm vele fényképezni, még szemináriumi eseményeket is. Ember hívság, de örülök neki. Fényképezés helyett a Fiducia fényképeivel kell foglalkoznom. Az Osservatore Romano és a Fotografia Felici rajtam keresztül árulja a képeit. Fúj…

Megtanultam kirakni a Rubik-féle bűvöskockát. Egy leírás alapján bemagoltam néhány lépést, még nem a leghatékonyabb, de 7 perc alatt megvagyok vele. (Milánóban az aluljáróban árultak

Múlt szombaton a pápa átadta az oktatás fontosságáról szóló levelét a római egyházmegyének a Szent Péter téren. Ilyen alkalmakkor mi teljesítünk szolgálatot. A négy embert kértek. Most rám is sor került. Nekem kellett a könyvet tartanom. Nem mintha túlontúl fontos lett volna, hiszen a pápa csak tudja, hogy van latinul, hogy „az Úr legyen veletek” vagy a záróáldás.
A meleg tavaszi szombaton összegyűlt vagy 40 000 ember a téren. Egy része turista, de talán nagyobb része a levél miatt jött. Olaszos ünnepre sikerült: volt énekelgetés, helye-huja míg meg nem jött a pápa. Aztán nagy üdvrivalgás.
Míg ültem a könyvvel várva a soromra, a pápa egyik szertartásmestere megkérdezte tőlem, hogy „hát te meg mit keresel itt? Nem fotózol??”. Emlékezett rám a Fiduciáról. Nem csodálom, elég feltűnő voltam.
Az érdeklődök kedvéért a következő címen megtalálhatók a Fotografia Felici fényképei az eseményről. Jó sokba kerülnek, így inkább ott nézegessétek a vízjelekkel. Íme a remek link: http://www.fotografiafelici.com/index.php?page=scripts/inserimento&num_f...

A szemináriumi titkárságon Quintino (egy negyedéves kispap) megelégelte, hogy csak egy adatbázis frissítésével foglalkozunk, nem volt elég kreatív neki. Így kérte az elöljárókat, hogy áttérhessen inkább a honlappal foglalkozók (egymagam) közé. Ez egy jó ötlet volt tőle. A héten sikerült három új kis cikkecskét kihajtania a kispapoktól. S teli van ötlettel és tervvel. Csak győzzem a technikai oldalát.

A Fiducia óta egy nagyobb felfordulás csak nőtt és nőtt a szobámban. Mígnem a napokban erre járt a prefektus és egy kellemes beszélgetés végén azért megjegyezte, hogy rakjak rendet, és ha készen vagyok, hívjam meg egy teára, hogy folytathassuk a beszélgetést. Így nekiálltam rendet rakni. Most már számomra rend van, de számára még nem, így még dolgoznom kell.

Úgy tűnik, hogy az éves rendes húsvét előtti megbetegedésem és sok-sok alvással járó gyógyulásom ez évben elmarad. Talpon vagyok, s nem vagyok hulla fáradt. (Még. :) )

Ezeket gondoltam fontosnak magamról megírni. Így vagyok. Élek s virulok s pár hét múlva megyek haza.