Újra próbálkoztam a sütéssel. Persze már megvettem a diót, mikor rájöttem, hogy még darálónk sincs.

Megnéztem a Wall-E című, talán szórakoztató animációs filmet. Közben egy fakanál segítségével darálttá tettem 40 dkg diót.

A többi már simán ment. Megfelelő sorrendben összekevertem az anyagokat. Előző süteményem több hibáját kikerültem. Este kilenckor a sütőbe került az egyszerű diós kevert.

Nem tudom én, mit meddig kell sütni. Nyomkodtam bele a villát, meg izgultam is. Miközben az illata egyre jobb lett. Aztán leültünk vacsorázni és én meguntam: kiszedtem a sütőből. Ekkor még azt hittem, hogy kicsit még süthettem volna.

Teljes győzelem. Ilyen jól még egy süteményem sem sikerült. (Bár ez volt a második.) :) :)

 

Lassan megint sütnöm kell, mert már napok óta nincs itthon sütemény...