Bízhatok-e az egyházban? – a Szemlélek Alapozó sorozatában
#videó #egyház #hit #kérdés #Szemlélek #másuttA Szemlélek Alapozó sorozatában arról beszéltem, hogy nem érdekelnek azok a kérdések, hogy mit tanít az egyház a célibátusról, az abortuszról, vagy hogy hogyan választják a pápát. Itt a videó, és a gépi átirata.
Vajon megbízhatunk-e az egyházban? Vajon hogy van az, hogy a Szentlélek segíti, irányítja? Vagy ez tényleg csak emberi? Vagy mi történik? A ti kérdéseitek alapján kaptam egy sor témát, amiről itt egy alapozó kis beszédet tartanék, de igazából én nem hiszek ezekben a témákban. Beszélhetnék itt dogmatikáról, az egyház alapvető tanításairól. Előjönnek a klasszikusok: célibátus, abortusz, és ezekről már voltak is ilyen kis videók. Tőletek kaptuk a témákat, a kérdéseket, és én ezek közül most nem tudtam választani egyet sem.
Nem azért, mert ezek nem fontosak, nem azért, mert nem izgalmasak, nem is azért, mert ne tudnék mit hozzászólni tanulmányaim alapján. Hanem mert azt tapasztaltam, hogy az igazán fontos, az igazi kérdések nem ezek, azok ennél mélyebben vannak. Amikor valaki nekem szegez egy kérdést, akárcsak a cölibátussal, akkor általában nem az érdekli őt, hogy most az egyház konkrétan mit tanít, és hányadik században hogyan alakult ki. Hanem ott van valami kérdés, hogy vajon lehet-e boldogan élni például feleség nélkül. És nagyon sokszor ez már sokkal személyesebb is: aki kérdezi, abban ott van – hányszor ott van! –, hogy vajon én tudok-e egyedül élni, vagy mással, vagy találok-e valakit magam mellé.
Ezek a témák mögött mindig valahogy ott van egy élet, egy történet. Néha egészen messzinek tűnik, úgy tűnik, hogy semmi köze hozzá, hogy ez tényleg csak egy tudásbeli kérdés, hogy a pápaválasztás miért pont így történik, és hogy van. És hogyha visszakérdezek, és beszélgetünk, akkor ott is, ó, annyiszor kiderül – mert hát nagyon sokfélék lehetünk –, hogy például ott van, hogy vajon megbízhatunk-e az egyházban, vajon hogy van az, hogy a Szentlélek segíti, irányítja, vagy ez tényleg csak emberi, vagy mi történik.
És akkor a mögött is ott van – de tényleg annyiféle történet, annyiféle élet van. Ott van: vajon, hogy tényleg az egyházon keresztül az Isten utat mutat, irányt mutat. Nekem van-e jövőm, lehetőségem?
Tapasztaltam magamon is, hogy elkezdtem úgy viselkedni, mint ahogy a viccben is szerepel: megkérdezik a jezsuitát, hogy igaz-e, hogy a jezsuita a kérdésre mindig kérdéssel válaszol, mire a jezsuita visszakérdez: ezt ki mondta önnek? És ezt kezdtem felfedezni magamban is, hogy szeretek visszakérdezni – hát nem annyira, hogy „na, ezt miért kérdezed”, hanem hogy beszélgetni jó, meghallgatni jó. Hogy föltáruljon tényleg az, hogy mi az, ami tényleg a szívünket mozgatja, és mi az igazi kérdésünk, hogy hogy vagyunk az Istennel.
Így most nem is egy alapozó témát hoztam nektek, hanem arra szeretnélek hívni titeket, hogy gondolkodjunk el: keressük mindketten, ti is, én is, az igazi kérdéseinket, és merjük azokat föltenni, és megtalálni – előbb magát a kérdést, igen. És azt ígérhetem, hogy nem tudok azokra gyors, egyszerű, fekete-fehér választ adni, mint az egyszerű törvényekre, parancsokra, szabályokra.
Fontosak a szabályok, és sokat mesélnek nekünk az Istenről, de még többet tud mesélni az Istenről, ha tudjuk meghallgatni egymás történeteit. Ezt szeretem, és ezt is próbálom, amikor egy kérdést szegeznek nekem – akár konkrétan –, hogy mi a te történeted, a te és az Isten története. És ezt talán a legjobb csak hallgatni.
És állítólag még ebből a hallgatásból is valahogy megmutatkozhat valami az Istenből, és nekem ez a legfontosabb, ezt próbálom. Hallgassuk egymást, keressük a kérdésünket. Bátran szabad feltenni bármilyen kérdést. Olyan kérdést is, amiről azt gondolod, hogy én megbotránkoznék, vagy azt gondolod, hogy rávágnám: ez felületes, nem is ez az igazi kérdésed.
Bátran kérdezd, és közben keresd a kérdésednek a mélyét – hogy mi az, ami tényleg mozgat. Ami szerintem szinte mindig az, hogy valahol az, hogy hogy vagy te, ki vagy, és hogy van az Isten, és ki ő, és hogy vagytok ti egymással. És én ezt nagyon szívesen hallgatom.
Forrás: SZEMlélek – Elek László: Bízhatok-e az Egyházban?, YouTube.