Életem egyik legjobb kiállításán voltam a múltkor. A kiállításon, ahol vak vezet világtalant. A teljesen sötét bárban vehetsz a vak pultostól igazi pénzért igazi kávét. S mint minden vak, meg is ihatod azt, amit megvettél.

Gondoltál arra milyen lehet vaknak lenni? Nem csak úgy pár napra, hanem örökre. Én szoktam ilyeneken is gondolkodni. A következő sztori lehet, hogy önajnározásnak fog tűnni, pedig nem akar az lenni. Sokkal inkább egy már-már csodáról szeretni szólni, ami véletlen pont velem esett meg.