„gondolat” témában:

Fehér alapon két széles zöld háromszög. Narancs és sárga három négyzetméteren. Össze-vissza mozdulatok. No meg a levizelt rézlemez.

Történt, hogy Margaret A. Fraley, egy katolikus apáca könyvet, írt Igaz Szeretet, a keresztény szexuális etika egy keretrendszere ( Just Love: A Framework for Christian Ethics ) címmel. Könyvében közös gondolkodásra hív vitatkozás helyett.

A 22-es szobából panorámás kilátás nyílik a cohasset-i öbölre és a bejárat szikláit messze őrző Minots Ledge világítótoronyra. Beleszerettem, na meg egy téli hobbi is jól jött, úgy hogy elintéztem, hogy az óráimon is a torony lábát mosó hullámokat nézhessem.

Valahol a lefagyott erdők mélyén a legjáratlanabb völgyekben töri a soha-létre-nem-jövő utat. Elkeseredetten, fájdalmasan, gyötrődve és meggyötörten. Rettegve és szégyellve. Azt is és az ellenkezőjét is. Már nem is vonyít fel a mindenségig, ahogy annyiszor tettük. Itt meg készülnek a „legrosszabbra”. Ugyan már. Nem a halál a legrosszabb.

Nem egyszerű nekem mit kezdenem a születésnapokkal. Egy nap, amikor sok-sok formaköszöntést kapok és amin amúgy meg nem változik semmi. Tegnap is pont volt egy ilyen napom. Kaptam is sok formaköszöntést és amúgy nem változott semmi. Most mégis nagyon köszönöm. Nektek is.

A legtöbb szinódusról szóló cikk azt részletezi, hogy hogyan esnek egymásnak a bíborosok, hogyan hazudoznak a sajtónak, hogyan üvöltöznek egymással, hogyan szervezkednek egymás ellen. Ráadásul a káosz közepén lassan arról döntenek, hogy áldozhatnak és gyóntathatnak az újraházasodott homoszexuális párok is. Tisztára mint egy szappanopera.

Egy ágy, egy asztal, kis konyhaszekrény, és a kályha. Terasz. Az kötelező: hintaszékben olvasgatni, naplementébe bámulni. Szóval nyugatolva. Vagy keletelve. Sőt: hegytetőn, és akkor mindkettő. Víz kell. Max. tíz percre. Áram nem kell, legalábbis ha csak egy-egy hétre. Kilátás létszükség. Nem kell szép, csak nagy: tér kell. Ahol röpködhet a benti. Lehet az domb, hegy, folyó vagy óceán. Egy kis kőkápolna sekrestyéjeként már a tökéletesség.

Padok világszerte. Fából, vasból, kőből. Egy-egy kép. Semmi több. http://nagypad.hu

El kéne menni messzire. Felpattanni egy kerékpárra és meg sem állni a világ végéig. Vagy hegyre menni, napokra-hetekre fölé mindeneknek. Ahol friss tavaszi szél fütyül. Ahol végtelen a tér és a szabadság. Ahol rohanhatok körbe-körbe fékevesztett esztelenségemben. Ahol nincs határ, munka, feladata, idő, rend, küzdelem. Ahol lehetek én. El kéne menni. El. Messze.

Zene. Gitáros zenekarban. Zene diák kamara együttessel. Zene. Duettek zenetanárral.

Én tényleg készülni akartam a karácsonyra.  Rendbe akartam rakni a szobámat, hogy négy hónap után végre tisztes lakhelyem legyen. Mosni is akartam; kimosni minden ruhámat. Hogy ne tiszta ruha keresgélésével teljen az ünnep. És Bálinttal a jövő év programjait is átvettük volna, hogy ne nyomasszon semmi szentestén és utána. Meg zenélni akartam sokat, hogy az éjféli mise előtt felszabadultam tudjuk a híveket az ünnepre hangolni.

Egyik évben hozzák elfelejtett jönni a Mikulás. Reggel felkeltünk, de nem történt semmi az éjszaka. Az is igaz, hogy akkor tájt már a cipőnket sem pucoltuk ki.

Isten nem hívő.
A nép nem demokrata.
A víz nem szomjas.
(Fodor Ákos, Axióma)

Ádám János SJ:

Kaptam két idézetet születésnapomra. Nikosz Kazantzakisz (ismergetem), Ingrid Sjöstrand (nem ismergetem).

Akkor is ugyan ilyen éjjel volt. Már jól esően hűvös volt. A Holdat el-eltakarta egy-egy felhő. Csak akkor nem ismertük az utat.

Az egész azzal kezdődött, hogy aftermodern kihírdette a határidőt: 2040-ig kell a magyar nemzetet a társadalmi és morális válságból kihozni. Beszálltam. Most a címoldalon pörög az az óra.

Senki nem ért semmit

Persze, hogy kérdezhetsz.

Nagyon boldog vagyok és kegyetlenül fáj. Ma kíméletlenül beleütköztem az engedelmességbe.

Az egész azzal kezdődött, hogy aftermodern kihírdette a határidőt: 2040-ig kell a magyar nemzetet a társadalmi és morális válságból kihozni. Beszálltam. Most a címoldalon pörög az az óra.

A tátott szájú krokodilnak tíz foga van. Mindegyiket meg lehet nyomni. Mikor eltalálod a fájós fogát, bekapja az ujjadat. Hamm. Orosz rulett gyerekeknek. A Hasbrotól.

Kell legalább két sör ahhoz, hogy komolyan lehessen beszélgetni. Nem az alkohol miatt.

Összegyűltek a kerületi iskolák diákönkormányzatainak képviselői. Tőlünk is jöttek négyen, meg én. Már idefele említették, hogy ez a program legfeljebb a tanulásnál jobb. Másnál biztosan nem.

Minden tönkremegy. Magától? Igen, magától. A rendeltetésszerű használattól. Utálom.

Bolíviában a diktátor rendőrei megöltek pár embert. Állítólag zsoldos terroristákat. Állítólag az elnök életére akartak törni. Állítólag tűzharcban. Bár, nem olyan biztos az. Érdekel is engem.

Nem szeretem, ha úgy akarja valaki rám kényszeríteni akaratát, hogy úgy tűnjön én választottam azt. Nem szeretem, ha felszólít a döntésre, de megmondja, hogy mit döntsek.

Nem szeretem, ha érezteti velem, hogy nagyon szeretné, ha ott lennék, de a kötelezővé tételét már nem vállalja be.

Most igen-igen, vagy nem-nem! Elég legyen má’!

Meghalt a pásztor, szétfutott a nyáj.

Utódja és boldosg őse, rokona és ismerőse, vagyok én sokaknak, vagyok én sokaknak.

Ma volt a Föld Órája. Engem inkább csak idegesített ez az egész hajcihő. A topfotó kedvéért kimentem a rakpartra fényképezni. (Nagyképek a hajtás után.)

Legyen bár egész kicsi, vagy valami jóval nagyobb a feladat, hiába próbáljuk meg tökéletesen intézni az ügyeinket, valami mindig becsúszik. Soha nem tudunk tökéletesen kivitelezni valamit. El tudjuk sumákolni a hibákat, de ha tényleg szembenézünk a tetteinkkel láthatjuk, hogy mindig van valami hiba/hiány bennünk.

„Ma kihirdettem a határidőt: 2040-ig kell a magyar nemzetet a társadalmi és morális válságból kihozni. Ez nem jó jeleket jelentsen, hanem eredményt. Lehet csatlakozni a mozgalomhoz.” aftermodern

Kell 15 millió dollár alaptőke (de az Egyházban ne lenne ennyi?), kell pár ember aki tényleg érti a szakmát, meg egy értelmes ötlet/téma (de abból nincs nagy hiány). Ennyi kellene, s akkor lehetne jó keresztény filmeket készíteni. (És nem csak szájbarágósan, csöpögősen keresztény filmeket, hanem olyan filmet is, amire bemegy akármelyik hétköznapi ember és élvezettel végignézi.)

Ma megint szembesülnöm kell azzal, hogy esendő ember vagyok: türelmetlen. Máma széjjel akarok zúzni mindent ami számítógép.

Ma angolul beszélgettem egy észttel. A héten egy szlovákkal e-maileztem angolul. A múltkor egy románnal telefonáltam olaszul. Dániában magyar létemre olaszul társalogtam egy bolgár sráccal.

Jó dolog nyelveket tudni, mert így lehet másokkal beszélgetni. Persze ezzel még nem oldódna meg semmi, hiszen a Bábel-hal is sok problémát okozott.

[…] én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton

[…] én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton boldogabb akar lenni, és nem érti meg, hogy ez nem így működik nem ilyen egyszerű és folytatnám még tovább is van de félbeszakít és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszerű hogy az már fáj, […] Hiperkarma - ?

Ma végre a kezembe kaptam. Már december 16 óta úton volt. Most itt van a zsebembe. Bármikor kocsiba ülhetek és uzsgyi: irány a nagyvilág.

Scusami al

disturbo … ma

urgente!! ho un

amico chi viene

da lontano e ha

bisogno un posto

per dormire. Cosí

ho dato a lui il

numero della tua

cellulare.

Szeretem-e a diétás müzliszeletet, kérdezte a hajléktalan, miközben várt arra, hogy bejusson a Moszkva téri zsíroskenyerezőbe.

Alig vagyok huszonhárom éves, de annyi szép élményben volt már részem – legfőképpen a nyári táborokban – hogy több könyvbe sem férne bele. Most elhatároztam, hogy időről időre megírom egy-egy régi élményemet, vagy legalább egy rövid részletét.

„A megváltás úgy-e cserét jelent!? De akkor most mit adtunk mit, és mit Jézus?” - kérdezte a társam és rendelt még egy sört.

Fú de lelkes vagyok. És mennyire álmos.

Néha talán érdemes elolvasni a kézikönyvet.

Szerintem is a BKV drága, koszos és rosszul működik. A sofőrök és ellenőrök pedig sokszor primitívek, sőt egyenesen bunkók. DE

Az elkövetkező gondolatokkal még én sem értek teljesen egyet. Több benne az önellentmondás és a kifejtendő részlet. De, ha csak arra figyelnék, hogy tökéletes legyen az érvelés, elvesznék az apróságokban. Ezért arra kérlek kedves olvasó, hogy ne a hibáit keresd a gondolataimnak, hanem próbáld felfedezni azt a valamit, ami talán igaz.

Életem egyik legjobb kiállításán voltam a múltkor. A kiállításon, ahol vak vezet világtalant. A teljesen sötét bárban vehetsz a vak pultostól igazi pénzért igazi kávét. S mint minden vak, meg is ihatod azt, amit megvettél.

Részlet a mellékelt betegtájékoztatóból: 
“Hatóanyag: Ima, pár perces könyörgések gyufákba csomagolva.
Segédanyagok: dicsőítés, hálaadás, csöndes szentségimádás, zsolozsmázás, ének.
Külalak:Teljesen átlagos háztartási gyufa.
Kiszerelés:Kb. 40 db gyufaszál.”

A világ teli van emberi hibákkal, bűnökkel, félreértésekkel és rengeteg gonoszsággal. A TV és a rádió nem győzi megmutatni, hogy ki kit mikor miért ölt meg. Ráadásul ott vannak még a szerencsétlenségek, katasztrófák is. Szar a világ. Úgy látszik. DE

Gondoltál arra milyen lehet vaknak lenni? Nem csak úgy pár napra, hanem örökre. Én szoktam ilyeneken is gondolkodni.
A következő sztori lehet, hogy önajnározásnak fog tűnni, pedig nem akar az lenni. Sokkal inkább egy már-már csodáról szeretni szólni, ami véletlen pont velem esett meg.

Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos,
vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy
,,van egy álmom”,
de szeretet nincs bennem,

Jézus mindenféle remek hasonlatokat használt mint pl. szőlőtő és szőlővessző. Viszont van sok-sok gyerek, akinek nem sokat mond az, hogy szőlővessző, vagy hogy mustármag. Azt sem nagyon tudják, hogy mi az. Jézus a hasonlatait a körülötte állok mindennapi életéből vette. A mai emberek élete nagyon más. Nem lehetne kitalálni mai, modern hasonlatokat? Van valami ötletetek?