Vasárnap volt az újmise, Koppenhágától úgy 20 km-re. Húsz kilóméter. Egy óra alatt letekerhető. Nehogy má’ nem kerékpárral mennyek. Dániel még az éjjel félálomban adott nekem egy térképet a környékről. Elmagyarázta mi merre, és hívjam ha gáz van.
A kerékpár nagy szabadságot adott. Nem kellett többet senkire sem várni. A magam ura voltam.

Szombaton délután volt a szentelés. Egész délelőtt csináltam amit akartam, sétáltam. Majd az utolsó pillanatban kerékpárra pattantam.

A nyáron Dániában jártam a magyar anyától született Daniele Noorgard dán kispap szentelésén. Sokat kerékpározgattam egymagamban Koppenhágában. Nagyon megtetszett az az északi vlág. Sok-sok kerékpár, zöld parkok, gyönyörű házikók. Tenger, hatalmas vitorlások és tengerjáró hajók, szélerőművek. Mindenütt rend, de nem egézségtelen precízség. Ezek a dánok tudnak valamit.